Kontrasztkiállítás – a döbbenet erejével hat

A Kontrasztkiállítás a Református Egyház és a magyar rendőrség közös család- és ifjúságmentő projektje. Egy olyan multimédiás tárlat, amely a látogató minden érzékszervét megdolgoztatja, de elsősorban elgondolkodtat, és igyekszik pozitív döntésre segíteni. A fiatalok és a családok életét érintő legfontosabb kérdéseket hozza felszínre, méghozzá kíméletlenül őszintén. A Kontrasztkiállítás anyagát a Kisvárdai Református Ifjúság készítette. Így – sok más értéke mellett – különlegessége, hogy a preventív tartalmú üzeneteket fiatalok készítették fiatalok számára.vMagyarország, illetve Erdély több városában is nagy sikerrel mutatták be.

Ez a kiállítás egy hatalmas sikoly, nem simogat, hanem felráz, nem udvarias, hanem kiált ott, ahol a legtöbben némák, építeni akar azokon a pontokon, ahol a fiatalok életében legnagyobb a rombolás.

A Kontrasztkiállítás egy labirintusban vezeti végig a látogatót, amelyet végigjárva 8 szobába juthatunk el. A szobák közötti úton a következő témakört előkészítő fotókkal, fény és hanghatásokkal találkozik a látogató, valamint néhány útvonalon feladatot is kap. Minden szoba egy-egy témakört dolgoz fel. A legutolsó, a nyolcadik pedig egy ún. „csend szoba”, ahol lehetőség van az elcsendesedésre, a látottak Isten előtti feldolgozására imádságban, amit javasolt imatémák is segítik.

A tárlat ötletgazdáival együtt fontosnak tartjuk, hogy minél több 14–18 éveshez jusson el kiállítás üzenete a mai társadalmat érintő legaktuálisabb kérdéseket feszegető kérdésekről, mint például a családon belüli erőszak, a függőségek, az abortusz vagy az öngyilkosság.

A sokkoló erejű kiállítás a Szent László Napok keretében június 24–26-án, 11 és 18 óra között kisebb csoportokban látogatható. Megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges a következő telefonszámon: 0752-527-358.

Érték- és lélekmentés: Csinta Samu köteteinek bemutatója

Épített és lelki örökségünk azonosítása, megőrzése és „közhírré tétele” képezi Csinta Samunak az elmúlt másfél évben megjelent könyvei témáját. Az erdélyi olvasók előtt eddig többnyire újságíróként ismert székelyföldi közíró az Erdély újranemesítői című, 2015 tavaszán megjelent könyvében erdélyi arisztokrata családok leszármazottait „fedezte fel”. Azokat, akik igyekeznek életet lehelni a részben vagy egészben visszakapott családi örökségbe, fokozatosan újra az erdélyi társadalom részévé válni. A lélekmentő című, Kallós Zoltán néprajzkutató első kilencven évével foglalkozó könyve nemcsak a magyar szórvány tárgyi és lelki kincseit igyekszik felleltározni, hanem arra a tevékenységre is fókuszál, amely a Mezőség kallódó magyarságának nyújt talán utolsó mentőövet. A Plakátballada című könyvében Csinta Samu a közelmúlt történelmében kalandozik, olyan háromszéki diákok bátorságának állít emléket, amilyenre csak ritkán akadt példa a Ceaușescu-érában.

A három könyvet a szerző jelenlétében június 25-én, szombaton 18 órától mutatják be a Szent László Napokon, a nagyváradi várban.

Élő múlt a nagyváradi Darvas–La Roche házban

Nagyvárad egyik legszebb szecessziós palotája, a Rimanóczy (Iosif Vulcan) utcában álló Darvas–La Roche ház is várja a Szent László Napok résztvevőit június 25-én, szombaton 17 és 19 óra között – jelképes egy lejes belépőért mindenki betekintést nyerhet egy polgári család 20. század eleji otthonába. A nagyközönség előtt a tavasszal megnyitott villa ugyan hivatalosan még nem viseli a múzeumi besorolást, de legtalálóbban mégis lakásmúzeumként tudjuk leírni azt, ami várja a betérőket.
Az pedig már a hab a tortán, hogy a legszerencsésebbeket Simon Judit vezeti körbe a Vágó-testvérek által épített házban, ami decemberig otthona volt. Amitől máris élő múzeumban érezheti magát a betérő – hiszen nehezen lehetne annál élőbbé varázsolni egy tárlatvezetést, mint amikor az avat be az ingatlan titkaiba, aki nem is olyan rég még a már kordonokkal elkerített ágyban hajtotta nyugovóra a fejét minden este.
Az említett időintervallumban bárki betérhet az egy lejes belépő fejében a Darvas–La Roche házba, a 17, illetve 18 órától kezdődő idegenvezetésre azonban a helyek száma korlátozott, egyszerre legtöbb tíz személy vehet részt, így előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni lehet június 25-én szombaton 16 óráig a várban kialakított recepciónál.

Az égig érő fa – a Liliput Társulat a Szent László Napokon

A Szigligeti Színház Liliput Társulata Az égig érő fa című előadását hozza ki a nagyváradi várba a Szent László Napok keretében, június 25-én, szombaton 11 órától.
Hogy miről is szól az előadás, erről a társulat ennyit mond: „Volt egyszer egy királykisasszony. Hol nem volt? De olyan csodaszép kertje, szerető édesapja csak neki volt a vidéken. Valahol, talán nem is messze egy gyönyörű fa pompázott. Az a fa összekötötte a napot a holddal, a csillagos égboltot a földdel. A királykisasszonyhoz jöttek a kérők, mindenféle csuda hercegek, kövérek, soványak, együgyűek és egyfülűek, de neki egy sem kellett. Egyszer csak hatalmas szélvihar kerekedett…”

Nagyváradon is levetítik A Lovasíjászt

Ha van íjász, akit nem kell bemutatni azoknak, akik kicsit is érdeklődnek az íjászat iránt, akkor az Kassai Lajos. Az életéről és az általa újrateremtett sportról szóló, A Lovasíjász című filmet a Szent László Napok keretében, június 23-án, csütörtökön 18 órától tekintheti meg a váradi közönség a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A belépés felnőtteknek 5 lej, gyerekeknek 3 lej. A jegyeket a helyszínen lehet majd megvásárolni. 20:30 órától közönségtalálkozó is lesz Kaszás Géza rendezővel.

„Filmesként úgy vagyok vele, mint Puskással. A róla készített filmnek is egyik hivatása volt velünk, magyarokkal megismertetni ezt az emberi és sportemberi világklasszist” – fogalmazta meg Kassai Lajosról Kaszás Géza rendező.

A Lovasíjászt egyébként január 21-én mutatták be a magyar mozik, a folyamatos érdeklődés hatására a mai napig tartanak belőle vetítéseket, és többen látták, mint a többi idén bemutatott magyar filmet összesen, már több mint 80 ezren ültek be rá – számolt be május végén az Origo.hu.

A Lovasíjász Kassai Lajos tevékenységével, az általa újrateremtett – csak az elődeinkre jellemző ősi harci képességgel – a lovasíjászattal, ennek szellemi hátterével, az abból létrejött, a világban futótűzként terjedő sporttal, Kassai Lajos kulturális életünkben betöltött szerepével foglakozik. Mi van emögött a hatalmas szellemi és fizikai teljesítmény mögött? A film ezekre a kérdésekre keresi a választ. Gyújtópontjában az ember, akit az íj vitt a lovakhoz, és akit azok repítettek a lábbal és a gondolattal bejárható világba – ajánlja a filmet a Menjünkmoziba.hu.

Kassai Lajos lovasíjász módszere egyébként 2013. novembere óta Hungarikum. Eközben Kínában sztárként ünneplik mind a bemutatókon, mind a televízióban. Ha pedig Hollywood olyan szuper produkciót forgat, amiben lovasíjászok szerepelnek, akkor őt kérik fel szakértőnek és ő tanítja be a sztárokat, mint a legutóbb Kínában forgatott filmben, Matt Damonnak.

Retrospektív – kiállítás a nagyváradi származású Molnár László József alkotásaiból

Retrospektív címmel nyílik kiállítás a Szent László Napok keretében a nagyváradi származású Molnár László József festőművész, grafikus alkotásaiból. Az ünnepélyes megnyitóra június 21-én, kedden 18 órától kerül sor a váradi várban kialakított galériában. Ezt követően a tárlat június 21–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között pedig 11-től 18 óráig látogatható.

A tárlat anyaga végigkalauzol bennünket Molnár László József teljes munkásságán, a kezdetektől napjainkig. Amint azt Cukor György költő megfogalmazta: „Ha a képeket sorozatnak, nagy kollázsnak vesszük, előttünk van az alkotó karaktere. És érintőlegesen azoké a hatásoké, gyilkos politikai légköré, éhes képzőművészeti érdeklődésé, melyeket átélt. Meglehet, hogy egyirányú a hatás: kezdettől máig. Noha nem szabad ráfognunk, hogy eszmélése óta egy határozott pszichikai intuícióval rajzolt. Képei saját jelenidejükben, magukban valóan, külön-külön készek, most sorozatszerűnek is tetszhetnek. Annál inkább, mert nem határolhatók el az alkotói időszakok, egymásba is átjátszanak, dominánsan kerülhet elő korábbi motívum, azaz egy érzéklet újabb fölszakadása”.

Molnár László József 1951. március 23-án született Nagyváradon. Tanulmányait Kolozsváron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán 1975-ben  fejezte be. 1980-tól él Magyarországon. Tagja Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar képző és Iparművészek Szövetségének és a Grafikusművészek Szövetségének.  1998 – 2014-ig az Egri Eszterházy Károly Főiskola Rajz Tanszékének docense volt.

, , , , , , , , ,

Álomországba kalauzol el Palya Bea a zárónapon

Palya Bea a magyar zenei színtér egyik meghatározó alakja, elismert dalszerző, énekes, előadóművész és író. Zenei anyanyelve a magyar népzene, de művészetére nagy hatással volt a cigány, bolgár, szefárd és indiai népek zenéje is. Bea leginkább saját dalait énekli, melyben egy megindítóan személyes világ tárul elénk. Tizenegy szólólemezén nyomon követhető az a folyamat, ahogy játszik hagyománnyal és modern témákkal – újat építve ezáltal a tradíció talaján -, és ahogyan önmagát dalokba gyúrva halad egy belső úton. Szövegei szókimondóak, fájóan őszinték vagy éppen humorosak. Gyönyörű hangjával, szuggesztív előadásmódjával és erős színpadi jelenségével pedig rögtön bűvkörébe ejti közönségét.
Nagyváradon pedig most a legkisebbeket – és nem csak – készül elbűvölni a Szent László Napok keretében: június 26-án, vasárnap 17 órától Altatok – Dalok, versek Álomország kapuján innen és túl című albumával ismerkedhetnek az érdeklődők.
„Az ötlet, hogy altatókat írjak, már nagyon régi, sok dalkezdemény hevert papíron, gépben. De a lendületet, hogy az Altatok könyv-lemez megszülessen, a hasamban rúgicsáló kislányom adta. Szenvedélyes inspiráció volt ez. Az énekek a lélek belső tájaira is elvezetnek minket, hiszen nemcsak az altatásról van bennük szó, hanem általában az intimitásról, a gyengédségről, amely mindenki számára alapkérdés. Gyakran csak az énekhang szól, és sok dalban csak finom hangszerelés van. Egzotikus hangok, apró csilingelések, hangtálak, a keleties oud, tanpura…” – árulta el Palya Bea. Arra a kérdésre pedig, hogy mennyire gyereklemez az Altatok, azt mondja: „leginkább azt írnám rá, hogy 0-99 éves korig”.
„Vannak felnőttesebb és gyerekesebb dalok, ám én azt gondolom, hogy a kicsik – és a nagyok is – majd egyben fogadják be az anyagot, és majd az a lelkükben, fülükben megtalálja a maga helyét” – az énekesnő szavaival ajánljuk mi is a koncertet mindenkinek, 0-tól 99 éves korig, vagy akár azon is túl.

Szent László Napok: egy családbarát rendezvény sok-sok gyerekprogrammal

Mivel küszöbön a gyereknap – amit ugyebár Romániában mindig június elsején, Magyarországon pedig idén május utolsó vasárnapján ünnepelnek – a legkisebbeknek szánt programokról számoltak be csütörtöki sajtótájékoztatójukon a Szent László Napok szervezői és a gyerekprogramok társszervezői. Elhangzott, a legkisebbeket megcélzó események főtámogatója a Bethlen Gábor Alap.
„A Szent László Napok egy családbarát rendezvény, így a gyermekek idén is középpontba kerülnek. A vár pedig tökéletes helyszín a kicsikkel érkezőknek, hiszen ez az a hely, ahol el lehet engedni a kezüket, és jól érezhetik magukat” – hangsúlyozta Zatykó Gyula főszervező.
„Mivel a legkisebbek egyben a legkíváncsiabbak és a legtürelmetlenebbek, kezdjük a legnagyobb meglepetéssel: a gyermekprogramok idei sztárfellépője nem más, mint Palya Bea, aki Altatok – Dalok, versek Álomország kapuján innen és túl gyermekalbumával örvendezteti meg a kicsiket, és nem csak” – vágott rögtön a közepébe Mihálka Melinda eseményszervező. A népzenei motívumokat felvonultató dalaival ismertté vált énekesnőt idézve pedig elmondta: „Vannak felnőttesebb és gyerekesebb dalok, ám én azt gondolom, hogy a kicsik – és a nagyok is majd egyben fogadják be az anyagot, és majd az a lelkükben, fülükben megtalálja a maga helyét”, így az énekesnő szavaival ajánlják a szervezők is a június 26-án, vasárnap 17 órától megtartott koncertet mindenkinek, 0-tól 99 éves korig, vagy akár azon is túl.
Természetesen idén sem hiányozhat a Szent László Napokról a Legendárium csapata. Akárcsak az előző években, hoznak magukkal óriás társasjátékot, szerveznek mesevetítéseket, újdonság viszont a hangoskönyv-hallgatás, aminek keretében székelyföldi mondákkal, legendákkal ismerkedhetnek meg a legkisebbek. Levetítik ugyanakkor a Vasparipával a Székelyföldi Legendáriumon című filmet – 50 perces ismeretterjesztő dokumentumfilm azokat a helyszíneket mutatja be, ahol valamilyen formában fellelhető Szent László emléke, és az alakja köré felépülő históriák. Így repítik el a nézőt többek között Nagyváradra, Bögözbe, Oroszhegyre, Gelencére, Sepsibesenyőre, Lisznyóra, Derzsbe, Csíkmenaságra, vagy épp a Tordai- hasadékhoz – mindezt vasparipán, rockzenei alappal fűszerezve.
„Mivel a helyszín és a név egyaránt kötelez, a gyermekprogramokban is visszatérő motívum lesz városalapító szent királyunk” – hangsúlyozta Zatykó Gyula. Mint az összegyűlt újságírókat beavatta, Gál Péter Szent László-kutató például a lovagkirályról szóló mondák világába kalauzolja el az érdeklődőket Pogányhavasról Szépvízre – Szent László a Gyimesekben című előadásával június 26-án, vasárnap 16 órától. Nagyvárad alapítóját hozza közelebb a kicsikhez vasárnap 12 órától a Langalétra Garabonciások vásári játéka is, amelynek címe Vitézi mókák, kunkori történetek: Szent László esete a kun vezérrel.
Egy Tinódi-lant díjas énekmondó előadásában ismerkedhetnek meg ugyanakkor a Szent László Napok alatt a gyerekek egy másik nagy királyunkkal – Mátyás király és a budai polgárok találkozásának történetét hallgathatják meg, és a közönség is aktív részese lesz a  21. század  magyar trubadurjának is nevezett Róka Szabolcs június 24-én, pénteken  16 órától kezdődő előadásának. Mese és valóság, múlt és jövő találkozik ebben a remek, történelmünk és népmeséink által körülölelt előadásban, ami 5 éves kortól ajánlott.
De a legeslegkisebbek sem maradnak szórakozási lehetőség nélkül, a 0 és 3 év közötti korosztályt anyukájukkal és/vagy apukájukkal egyetemben szombaton és vasárnap is várja majd a Kerekítő sátor, ahol alkalom lesz kicsit megpihenni, szoptatni vagy éppen pelenkázni, és a közös mondókázás sem marad el. A Kerekítő sátorban mutatkozik majd be a Holdvirág dúlakör is, magáról a dúlaságról, szülésről fognak beszélgetni az érdeklődőkkel.
Nagy-József Barna eseményszervező arról számolt be, hogy a Szigligeti Színház Liliput Társulata Az égig érő fa című előadását hozza ki a várba június 25-én, szombaton 11 órától. Hogy miről is szól az előadás, erről a társulat ennyit mond: „Volt egyszer egy királykisasszony. Hol nem volt? De olyan csodaszép kertje, szerető édesapja csak neki volt a vidéken. Valahol, talán nem is messze egy gyönyörű fa pompázott. Az a fa összekötötte a napot a holddal, a csillagos égboltot a földdel. A királykisasszonyhoz jöttek a kérők, mindenféle csuda hercegek, kövérek, soványak, együgyűek és egyfülűek, de neki egy sem kellett. Egyszer csak hatalmas szélvihar kerekedett…”
A jurta ugyan nem kimondottan a gyerekeket célozza meg, de az eddigi tapasztalatok szerint ők a legkíváncsibbak a jurtaállítás folyamatára, illetve a bent zajló eseményekre. Minden bizonnyal idén sem lesz ez másként, a jurtát és a hozzákapcsolódó eseményeket pedig ezúttal a Kerege Örökségőrző és Kézműves Egyesület biztosítja. A jurtát június 25-én szombaton reggel 9 órakor a közönséggel együtt állítják fel, és egészen vasárnap délutánig lesz megtekinthető. Újdonságnak számít ugyanakkor, hogy a Kerege jóvoltából idén a jurta környékén nemezelni és bőrműveskedni is lehet, szombaton és vasárnap kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatják ezeket a hagyományos mesterségeket.
Nagy József Barna ugyanakkor ismételten felhívta a figyelmet a június 19-én, vasárnap megtartott, Szent Lászlótól Szent Lászlóig – Két keréken határok nélkül kerékpártúrára, amire családok csatlakozását várják, s mivel máris sokan jelezték, hogy hoznák gyermekeiket is, ehhez igazítják a tempót.
A Szent László Napok szociális jellege is erőteljes marad, a szervezők idén is biztosítanak buszokat a gyermekotthonokban élő gyermekek számára, hogy ők is minél több eseményen részt tudjanak venni.
Az idén először kilenc napos esemény során ugyanakkor számos további program várja még a legkisebbeket, lesz egyebek mellett népi játszótér, mesesarok, kimondottan gyerekeket megcélzó kézműves foglalkozások, és idén sem maradhat el a solymászbemutató.

Egy hónap múlva rajtol a Szent László Napok

Sem a sajtótájékoztató helyszínét, sem annak időpontját nem bízták a véletlenre a Szent László Napok szervezői: éppen egy hónap múlva, június 18-án gyalogtúrával rajtol el az immár negyedik ízben megszervezett városünnep, a nagyváradi Bodega romkocsma pedig partnere a többnyire a várban zajló, kilencnapos eseménysorozatnak.
Mint Zatykó Gyula főszervező elmondta, a Szent László Napok részeként ismét gyalogtúrát, várköltöztető szerepjátékot szerveznek Biharról Nagyváradra. „Igyekszünk lélekben közel kerülni Szent László király korához, amelyben a neves bihari erősség hivatalait, intézményeit, mozgatható javait, csapatait, személyzetét és állatállományát az új kihívásoknak megfelelő Körös menti várba helyezték át” – hangsúlyozta. Mint részletezte, az indulás Biharról lesz, ám igény esetén Nagyváradról mikrobusz indul a kanonok sorról, június 18-án, szombaton, 8 órakor. Terv: kiutazás Biharra majd 8.30-kor kezdetét veszi a program a Földvárban. Érdeklődni, bejelentkezni a 0259-220.126-os telefonszámon, illetve a nagyvarad@szentlaszlonapok.ro címen lehet.
Két nappal később, június 20-án elrajtol a koncertkavalkád is, a nívós zenei események sorát – akárcsak az előző években – a nyitógála indítja, amelyen az ünnepi beszédeket követően a Muzsikás együttes és Petrás Mária lép a nagyváradi filharmónia színpadára, A mi népzenénk című közös koncertjük pedig méltó kezdete lesz a 4. Szent László Napoknak. Mint Mihálka Melinda eseményszervező kiemelte, mivel a filharmónia befogadóképessége korlátozott, belépni csak meghívóval lehet majd, ezeket május 18. és június 7. között a Fő (Republicii) 45/1 szám alatt lehet igényelni 9 és 16 óra között, június 7-től pedig a várbeli irodában (I épület, földszint) is fel lehet venni 15 és 17 óra között. Érdeklődni szintén a 0259-220.126-os telefonszámon lehet.
A nyitógálát természetesen idén is koszorúzás előzi meg, az érdeklődők fejet hajtanak Szent László szobra előtt, majd elhelyezik a megemlékezés koszorúit. Mint Török Sándor programfelelős kiemelte, nem lesz felhajtás, nem lesznek beszédek, a résztvevők megkoszorúzzák a lovagkirály szobrát, „hiszen mi is lenne méltóbb cselekedet ennél”.
Szintén ő számolt be arról is, hogy Színház az egész világ cím alatt beszélgetést szerveznek június 22-én a várban, az érdeklődőknek Szabó József Odzsa Írországban élő, nagyváradi származású rendező és Miske László szintén váradi származású színész, aki jelenleg a debreceni teátrumban játszik, enged majd betekintést a színpadi és a kulisszák mögötti életbe. Megtudhatjuk például, hogy milyen volt annó a Pece-parti Párizsi deszkákon rendezni/játszani, miért hagyták itt a várost, és még számos kuriózum, anekdota elhangzik majd, Török Sándor pedig meglepetés-vendégekkel is készül.
Természetesen idén is lesz Magyar ízek kóstolója – Össznépi örömfőzés, amire máris jelentkezhetnek mindazok, akik bizonyítanák gasztronómiai rátermettségüket. Szabályok nincsenek, de a szervezők szeretnék elérni, hogy minél több étek idézné Szent László korát, vagy minél többen használnának olyan hozzávalókat, fűszereket, amelyek a középkorban is elérhetőek voltak. Érdeklődni és jelentkezni Búzás Annamáriánál lehet a buzasannamari@gmail.com címen vagy 0732-153.603-as telefonszámon.
A Nagyváradi Borbarátnők Egyesülete szervezésében pedig rendhagyó táncos divatbemutató is csábítja majd a nagyérdeműt: június 24-én, pénteken 18 órától a nagyváradi vár kisszínpadán a Csillagocska Néptáncegyüttes és Zenekar különböző erdélyi tájegységek viseletét, táncát és zenéjét mutatja be, miközben neves erdélyi népművészeti ruhatervezők ma is viselhető darabjaiban gyönyörködhetnek az érdeklődők. A ruhakölteményeket a Borbarátnők mutatják be – avatott be a részletekbe Tőtős Zsuzsa programfelelős. Hozzátette: a szép ruhák után a jó borok kerülnek terítékre az érdeklődők a Sauska pincészet nedűivel ismerkedhetnek meg.
Természetesen rengeteg más családbarát rendezvény várja majd június 18. és 26. között a várba kilátogató váradiakat és vendégeiket, és – mint ahogy Zatykó Gyula főszervező is ismételten felhívta a figyelmet – az esemény honlapja (szentlaszlonapok.ro) folyamatosan frissül, érdemes naponta böngészni a programpontokat.

Mindenkit visszavár a váradi vár!

Nincs Szent László Napok jurta nélkül

Mint már a visszajáró résztvevők megszokhatták, a nagyváradi Szent László Napok helyszínén mindig van jurtaállítás, hogy aztán az ősi sátorban és körülötte minden generációt bevonzó eseményekre kerüljön sor. Idén sem lesz ez másként, a jurtát és a hozzákapcsolódó eseményeket pedig ezúttal a Kerege Örökségőrző és Kézműves Egyesület biztosítja.
A jurtát június 25-én szombaton reggel 9 órakor a közönséggel együtt állítják fel, és egészen vasárnap délutánig lesz megtekinthető. Újdonságnak számít ugyanakkor, hogy a Kerege jóvoltából idén a jurta környékén nemezelni és bőrműveskedni is lehet, szombaton és vasárnap kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatják ezeket az ősi mesterségeket.

Szóljunk néhány szót a Kerege Örökségőrző és Kézműves Egyesületről is. Mint a Szent László Napok szervezőihez eljuttatott bemutatkozójukban fogalmaznak, az egyesület fő tevékenysége a magyar hagyományok ápolása, őseinktől ránk maradt szellemi, lelki, erkölcsi, kulturális értékek minél szélesebb körben történő felkutatása, közvetítése, továbbadása, megőrzése a fiatal nemzedékekben: népművészet, népi iparművészet, népi kismesterségek, életmód, viselet, íjászat területein.
A szervezet önerőből épített egy hagyományos türk típusú jurtát, amit szívesen bemutatnak hagyományőrző rendezvényeken. Jurtaprogramjuk, életmód-, fegyverzet-, illetve íjászbemutatójuk, az íjásztatás, a botforgatás, valamint a kézműves foglalkozás pedig igen népszerű nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is.