Sauska borkóstoló – Ízelítő a tokaji és villányi borvidékek nedűiből

Június 24-én, pénteken 19 órától különleges borkóstolóra hívja és várja a borkedvelő közönséget a Vura Vinotéka. A Szent László Napok keretében a nagyváradi vár kóstolótermében a neves Sauska borászat nedűi által Magyarország két leghíresebb borvidéke mutatkozik be.

A két borvidéken működő pincészet munkatársai a legmodernebb technológiát és a kézműves precizitást ötvözik. Nemzetközi téren is számtalan elismerést szereztek boraikkal. Kérjük az érdeklődőket,hogy a helyek korlátozott száma miatt előzetesen jelentkezzenek be a 0755/119-958-as telefonszámon.

Főhajtás Nagyvárad nagyjai előtt a Rulikowski temetőben

Ahhoz, hogy meggyőződjünk, Nagyvárad lakossága mennyire tiszteli őseit, elég halottak napján kilátogatni a Rulikowski temetőbe. Már rögtön a bejárat mellett, a jobb oldalon mécsesek százai égnek Rulikowski Kázmér síremlékénél, és az elhunyt családtagokra való megemlékezés mellett a szabadságharc hősének is kijut mindig a megemlékezés virágaiból. A világháborús áldozatok emlékművei is hasonló fényben úsznak évről-évre, a váradiak körében ugyanis generációról generációra öröklődik a hagyomány. A város nem felejt.
A Szent László Napok keretében, 2016. június 24-én, pénteken 10 órától és 26-án, vasárnap 12 órától a város történetét igen jól ismerő Farkas László vezeti majd körbe az érdeklődőket, megmutatva, milyen nagy elődeink nyugszanak még a hatalmas sírkertben, hogy idén novemberben már egy-egy gyertyát gyújthassunk azokért is, akik oly sokat tettek Váradért, a magyarságért. A látogatás előzetes regisztrációhoz kötött, egyszerre legtöbb harminc személy vehet részt rajta. Regisztráció előző nap a Recepciónál, a várban.
Az első állomás természetesen a lengyel származású Rulikowski Kázmér lesz, a szabadságától megfosztott nemzet hős fia, aki mint orosz dzsidáskapitány átállt a magyar forradalom mellé, ezért 1849. augusztus 28-án a Bóné kút mellett kivégezték. Ott is temették el, de később a váradiak díszsírhelyre temették az újonnan megnyitott köztemetőbe, ami a nevét is viseli.
Alig valamivel fennebb, átellenben nyugszik Rimler Károly, Várad leghosszabb ideig regnáló polgármestere, aki olyan fejlettségre emelte városát, ami az akkori időkben a monarchia nagy városaival versenyzett.
Sulyok István református lelkészt, egyházi írót háromszor választották meg Trianon után alakult Királyhágómelléki református egyházkerület püspökének (1921, 1926, 1939), a román hatóságok azonban egyszer sem járultak hozzá beiktatásához.
A Rulikowszky temetőben nyugszik Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is.
A temetőlátogatók megtudhatják ugyanakkor azt is, hol nyerte el végső nyugalmát Soós István, Rimler Károly méltó utóda, aki a gettósítást nem hajlandó megvalósítani, így inkább lemondott.
Tabéry Gézát nem csak a váradiaknak nem kell bemutatni, és Árvay Árpádról is sokan tudják, hogy író, újságíró, országgyűlési képviselő volt, Fény gyúlt a toronyban címmel pedig riportkötetet írt a magyar hatalomátvétel első napjairól Nagyváradon.
Megtudhatjuk még, hogy hol nyugszik Ötvös Béla író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó, valamint Bölöni Sándor újságíró, műfordító, irodalomszervező.

A lista természetesen igény szerint bővíthető.
Minél többen hajtsunk fejet nagyjaink előtt!

A jövő energiája – Csefkó Pál feltaláló előadása

Csefkó Pál feltaláló, kutató gyerekkora óta intenzíven foglalkozik energiakutatással. Akik ismerik a munkásságát, a 21. század Teslájának tartják, mivel fejlesztései folytatják a nagy előd hagyatékát, sőt némelyek túl is mutatnak rajta. Fő kutatási területe a nullponti energia. Előadását látványos bemutatók színesítik, olyan érdekességeket mutat be, mint például a plazma láng, de megismerhetjük a teljesen újszerűen viselkedő CSP árammal is. Újdonságokat hallhatunk az elektromos autókkal kapcsolatos legújabb kutatásairól, tanúi lehetünk olyan kísérleteknek, melyek felülírják az iskolában szerzett ismereteinket az elektromosságról. Csefkó Pál egyik célja az energetikában használt berendezések energiafogyasztásának csökkentése, így előadásában bemutatja az önellátást lehetővé tevő napelemes tetőcserepet is. Eddig közel húsz találmányt jelentett be szabadalmaztatásra.

Az előadó június 20-án 17:00 órától a Szent László Napok keretében mutatja be találmányait, a vár Bethlen-termében.

A Muzsikás együttes és Petrás Mária koncertje indítja a 4. Szent László Napokat

A Muzsikás együttes 1973 óta működő nemzetközi hírű Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népzenei együttes. Egyaránt fellépnek folk, népzenei és világzenei eseményeken, de nem idegen tőlük az alternatív, a jazz, a kelta vagy a zsidó zene sem. Zenéjük a hagyományos népzenét és a 20. századi magyar komolyzenét ötvözi.

A világ legnevesebb koncerttermeiben léptek fel, mint például a Royal Festival Hall, a Royal Albert Hall, a Théatre de la Ville, a Santa Cecilia Akadémia vagy a Carnegie Hall. Nemzetközi elismertségüket jelzi, hogy 2008-ban az együttes megkapta a legrangosabb világzenei eseménynek számító World Music Expo (WOMEX) díját.

A zenekar tagjai: Sipos Mihály (hegedű, citera, ének), Porteleki László (hegedű, koboz, tambura, ének), Éri Péter (brácsa, kontra, mandolin, furulyák, ének), Hamar Dániel (bőgő, gardon, dob, ének).

A Muzsikás együttes rendszeres vendége és alkotótársa Petrás Mária, aki 1957-ben Romániában a moldvai Diószénben született. Gyermekkorát szülőfalujában és Klézsén töltötte. Itt tanulta meg a moldvai csángók népdalait, táncait, a latin nyelvű mise Gregorián énekeit és az apokrif imákat. 1990-tól Magyarországon dolgozik előbb grafikusként, az Iparművészeti Főiskola elvégzése után pedig keramikusként. Alkotásai rendszeresen szerepelnek különféle európai kilállítótermekben.

Énekesként rendszeres fellépője a moldvai csángó kultúrához kapcsolódó rendezvényeknek. Előadásmódja tökéletesen hiteles, a hangok hajlításában, díszítésében a legjobb énekesi hagyományokat követi.

A Muzsikás együttes és Petrás Mária A mi népzenénk című közös koncertje méltó kezdete lesz a 4. Szent László Napoknak: az együttes a hivatalos megnyitó keretében – az ünnepi beszédek után –, a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében lép fel június 20-án, 19 órától. A nagy érdeklődésre való tekintetettel az ingyenes koncertre a belépés előzetes jegyigényléshez kötött.

Érdeklődni és jegyet foglalni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyváradi székhelyén, a Fő/Republicii utca 45/1. szám alatt, illetve a 0259/220-126-os telefonszámon lehet, hétfőtől péntekig, 9-17 óra között.

Töltse le az adója 2%-ának felajánlásához szükséges formanyomtatványt!

Most Ön is hozzájárulhat adója 2%-val a Szent László Napok megszervezéséhez.

Bevesszük a várat!

A tavalyi évben a Szent László Napokat már a hozzá méltó helyen, a nagyváradi várban szervezhették meg. Akkor még zajlottak a felújítási munkálatok, idén azonban teljes pompájában várja a látogatókat a patinás műemlék. A korábbi évekhez hasonlóan, idén is sor kerül a vár felfedezésére, szakemberek idegenvezetésével.
Június 24-én 14.00 és 16.00 óra között három várlátogatásra kerül sor (magyar és román nyelven), valamint június 25-én és 26-án 11.00 és 17.00 óra között szintén várják mindazokat, akik meg szeretnék ismerni Nagyvárad egyik legismertebb történelmi műemlékét. Mindazok, akik részt kívánnak venni az ingyenes idegenvezetésen, a fesztivál helyszínén található infópultnál regisztrálhatnak.
A felújított vár régi pompájában várja az érdeklődőket, s a szakavatott idegenvezetők számos érdekességet és kevésbé ismert információkat is megosztanak a résztvevőkkel.

A képíró Zórád – Kiállítás a művész irodalmi illusztrációból

A képíró Zórád – Kiállítás a művész irodalmi illusztrációból címmel nyílik tárlat a Szent László Napok keretében a nagyváradi várban. Zórád Ernőt (Balassagyarmat, 1911. október 16. – Budapest, 2004. április 8.) a Fülest rendszeresen lapozgatóknak és a képregény-kedvelőknek nem kell bemutatni, a „Precíz Bohém” ugyanis egyszerre volt képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista és iparművész.
Saját elmondása szerint a képregény műfaját eleinte utálta és lenézte, kényszerűségből kezdett vele foglalkozni; mégis, miután felismerte, hogy „a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja”, annak talán legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselőjévé vált, nagy szerepe volt a művészi értékű képregény kialakításában.
Zórád a második világháború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Parragi György vezette Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének is rajzolt grafikákat, karikatúrákat. E lapok megszűnése után, 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, ahol kezdetben címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ezt a munkáját egyáltalán nem tartotta sokra (mint mondta, „minden utálatom meglátszott rajta”); jelentősége abban áll, hogy ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.
A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetou-t is újrarajzolta); ezek a füzetek – jobbára szintén irodalmi adaptációk és történelmi képregények – ma a gyűjtők féltve őrzött kincsei. Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.
Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás Magyarországon és külföldön egyaránt.
(Forrás: Wikipédia)

A mi Nagyváradunk

A Szent László Napok szervezői évről-évre arra törekednek, hogy olyan hellyé varázsolják a tavaly végre méltó helyére – a nagyváradi várba – költöztetett fesztivált, ahol a résztvevők nem csak a tartalmas kulturális programokra látogathatnak el, de találkozhatnak a rég nem látott ismerősökkel is. Ennek szellemében idén is megszervezésre kerül az elszármazottak találkozója, melyre ez alkalommal június 26-án 11.00 órától kerül sor.
Ki nem tapasztalta már, hogy bármerre járva a világban, egyszer csak találkozik egy régi ismerőssel, vagy soha nem látott idegennel, aki valamilyen módon kötődik Szent László városához? A Nagyváradról elszármazottak mindig örömmel térnek vissza szeretett városukba, s a Szent László Napok programjának mindig kiemelt pontja az a beszélgetéssel egybekötött nosztalgiázás, ahol visszaemlékezhetünk a régi Váradra, felelevenítve az elmúlt évtizedek történéseit.
Bízva a találkozás örömében, a szervezők idén is meghirdették a Nagyváradról elszármazottak találkozóját, melyre várják azokat is, akiket rokoni szálak fűznek a „boldog Váradhoz”, és szeretnék megismerni a város múltját, jelenét, szeretnének elbeszélgetni a világ minden tájáról ideérkező, illetve az itthon maradt magyarokkal.

Múltból élő jelen – Hagyományaink újragombolva

A Nagyváradi Borbarátnők Egyesülete rendhagyó táncos ruhabemutatóval színesíti a Szent László Napok programját. Június 24-én, pénteken 18 órától a nagyváradi vár kisszínpadán a Csillagocska Néptáncegyüttes és Zenekar különböző erdélyi tájegységek viseletét, táncát és zenéjét mutatja be, miközben neves erdélyi népművészeti ruhatervezők ma is viselhető darabjaiban gyönyörködhetnek az érdeklődők. A ruhakölteményeket a Borbarátnők mutatják be. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

, , , , , , , , ,

Mátyás király mese– Róka Szabolcs interaktív zenés előadása

Egy Tinódi-lant díjas énekmondó előadásában ismerkedhetnek meg a legkisebbek Mátyás király és a budai polgárok találkozásának történetével, miközben a közönség is aktív részese lesz a a 21 . század magyar trubadurjának is nevezett Róka Szabolcs előadásának.
Mese és valóság, múlt és jövő találkozik ebben a remek, történelmünk és népmeséink által körülölelt előadásban, ami 5 éves kortól ajánlott.