Szent László a nép szívében élő hős – Gál Péter előadása Szent Lászlóról

Gál Péter művelődésszervező, önkormányzati és egyházközségi képviselő Zamárdiban. Szent László nyomában bejárta a Kárpát-medencét a Szepességtől a Szerémségig, Moldvától Vasig, és gyűjtötte a róla szóló néphagyományokat. A nép szívében élő kegyes királyról szól a Molnár V. József írását is tartalmazó Idvezlégy kegyelmes Szent László kerély, Magyarországnak édes oltalma című könyve, de jelent meg tanulmánya a magyar mondai és mitikus hagyományokról is. Szervezője annak a feltámadási menetnek, mely 2005 óta köti össze a húsvétot pünkösddel és a kárpát-medencei utódállamok keresztény közösségei által a Balatont Csíksomlyóval.

Gál Péter június 26-án a Szent László Egyesület meghívására két előadással érkezik Nagyváradra. A gyermekelőadás címe Pogányhavasról Szépvízre – Szent László a Gyimesekben, míg felnőtteknek szóló előadása a Ég szülte Földet, föld szülte fáját… – Szent László a nép szívében élő hős címet kapta.

Gyalogtúra és történelmi szerepjáték Bihartól Nagyváradig

Szent László Napok részeként ismét gyalogtúrát, várköltöztető szerepjátékot szervezünk Biharról Nagyváradra. Igyekszünk lélekben közel kerülni Szent László király korához, amelyben a neves bihari erősség hivatalait, intézményeit, mozgatható javait, csapatait, személyzetét és állatállományát az új kihívásoknak megfelelő Körös menti várba helyezték át.

Az esemény 2016. június 18-án, szombat reggel 8:30-kor eligazítással veszi kezdetét a bihari földvárban. Az útra bocsájtó szavak után, ki-ki előre választott szerepének megfelelően vesz részt a gyalogosan zajló költöztetésben. A szerepjátékhoz minimális hozzáöltözés is ajánlott. A pihenők során alkalom lesz a környék nevezetességeivel és helyneveivel ismerkedni. 16 óra tájt célba érve, a vállalt feladatot, s a mintegy 20 km-es gyaloglást sikerre víve, hálaadást tartunk.

Kérésre, a személyszállítás Biharra megoldható. Kérdése és szerepvállalása kapcsán, legkésőbb június 15-ig, szerdáig vegye fel a kapcsolatot a szervezővel!

A túra szakértője Csorba Mihály történelemtanár, szervezője pedig Bősze László (tel. 0770/162-513)

Az egykori bronzkori erősség helyén, a magyar államalapítás utáni időszakban épült bihari földvár nemcsak a Szent István által alapított Bihar vármegye központja, hanem a bihari főesperes székhelye is volt. Központi jellegét azt követően vesztette el, hogy Szent László király a megyeközpontot a közeli, jobban védhető Váradra helyezte át. A főesperesi székhely hivatalaival, intézményeivel, mozgatható javaival, személyzetével és állatállományával együtt költözött a mintegy 20 kilométerre található Körös menti új várba.

Ezt a történelmi pillanatot második alkalommal eleveníti fel a Bihar és Nagyvárad közötti zarándoklat. A szerepjátszó gyalogtúra célja megidézni Várad születésének idejét és felmutatni Biharral való szoros kapcsolatát. Mindeközben a résztvevők lélekben közel kerülnek a megidézett eseménysorhoz.

A túra szakértője Csorba Mihály történelemtanár, szervezője pedig Bősze László.

Az indulás Biharról lesz, ám igény esetén Nagyváradról mikrobusz indul a Kanonok sorról, június 18-án, szombaton, reggel 8 órakor. Terv: kiutazás Biharra majd 8.30-kor kezdetét veszi a program a Földvárban. Érdeklődni, bejelentkezni a 0259-220.126-os telefonszámon, illetve a nagyvarad@szentlaszlonapok.ro címen lehet.

Érkezés: kb. 16 órakor a nagyváradi várhoz.

Szent László idején avatták fel Magyarország első szentjeit

Szent László királyunk uralkodása alatt, 1083-ban került sor az első magyarországi szentté avatásokra. A szentté avatások módja szigorúan kötött volt. A szentek kultuszát ünnepnapok őrizték, életüket legendákban foglalták össze. 1083-ban egyszerre avatták szentté I. István királyt és Imre herceget, a mártírhalált halt Gellért püspököt, továbbá András és Benedek remetéket. Istvánnak és kortársainak a szentté avatása politikai tett is volt: László ezzel ország-világ előtt jelezni kívánta, hogy Magyarország a Szent István halála óta eltelt évtizedek súlyos megrázkódtatásai után is keresztény ország maradt, amelynek királya Szent István politikáját folytatja.

Nagyváradon múzeum is viseli Szent László nevét?

A nagyváradi Szent László Egyházművészeti Múzeum a Mária Mennybemeneteléről felszentelt székesegyház épületében látogatható. Az állandó egyházművészeti gyűjtemény a 2015-ben nagyszabású átalakítási munkálatokon esett át. A megújult, korábbinál gazdagabb, látványosabb és tematikusan is jobban tagolt kiállítás a Vallásturisztikai Iroda munkatársain keresztül várja látogatóit.

Mit őriz a Nagyváradi ereklyetartó?

A Szent László koponyacsontjának egy darabját őrzi, egészen pontosan a nyakszirtcsont egy darabját, amit Zichy Ferenc püspök 1775-ben adományozott a nagyváradi székesegyháznak. Ez a herma talán az egyik leghíresebb és legszebb darabja a nagyváradi Szent László Egyházművészeti Múzeum gyűjteményének. A Szent László arcképét idéző ereklyetartót pedig 1892-ben készítették, nem azonos és nem is másolata a Győrben őrzött hermának.

Nagyváradon hamarosan szecessziós múzeum nyílik?

A híres Darvas–La Roche-villában valószínűleg még március folyamán megnyílik egy egyelőre turisztikai központnak nevezett, de a múzeumok vonásait magán viselő intézmény. Azért központ, mert a múzeummá válás folyamata hosszadalmas, a szükséges dokumentáció összeállítása és a számos jóváhagyás megszerzése után viszont Várad központjában valóban szecessziós múzeum fog állni. A bécsi szecesszióra jellemző geometrikus elemeket is felvonultató, ma igen leromlott állapotban található ingatlanban lakásmúzeum és kiállító terem egyaránt helyet kap, és múzeumalapítók reményei szerint pedig hamarosan elkezdődik az épület teljes körű külső és belső felújítása is.

Szent László koponyaereklyéjének szerepe volt az igazságszolgáltatásban?

Szent László 1192-ben történt szentté avatása után földi maradványait díszes sírba helyezték át. A koponyáját azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Az ereklyének az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, a vallomástevők erre helyezték a kezüket, amikor megfogadták, hogy az igazat fogják vallani. Szent László koponyacsontja ott volt ugyanakkor a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is.

, , , , ,

Szentjobb település nevét Szent lászónak köszönheti?

A Nagyváradtól mintegy 40 kilométerre található Szentjobb (románul Sâniob, latinul Sancta Dextra) nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta, és elsőként Szent László király nevezte így. Az első magyar király leválasztott jobb karját egy Mercurius nevű szerzetes hozta az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. A fehérvári királysírnak az első király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.

Koncz Zsuzsa zárja a Szent László Napokat

Ha valakit nem kell bemutatni a nagyváradiaknak, az Koncz Zsuzsa. Bár az idén hetven éves énekesnő nem kényeztette el koncertjeivel a Pece-parti publikumot, biztos kevés olyan magyar háztartást találnák, ahol nincs egy Koncz Zsuzsa kazetta, magnószalag, bakelit vagy éppen cd. Ugyanakkor a határ közelségének köszönhetően az idősebb generáció a győriekkel vagy éppen miskolciakkal együtt drukkolhatott a hosszú hajú lánynak az 1962-es Ki mit tud?-on, amikor Gergely Ágival a Gézengúzok duóban tűnt fel a Nagymami című dallal, majd dúdolhatta a képernyők előtt a valódi átütő sikert meghozó Rohan az idő számot 1966-ban, amit Szörényi Levente írt neki.

És hogy mennyire gyorsan rohan az idő, akkor vesszük észre, amikor utánaszámolunk, hogy hány generáció nőtt fel azóta. Azonban egy dolog állandó maradt, Koncz Zsuzsa neve ismerősen cseng minden korosztálynak, és a Micimackótól a politikai üzenettel is bíró dalokig, megzenésített versekig számos cím kavarog a fejünkben, amikor próbáljuk magunk elé képzelni, hogy milyen repertoárral érkezhet a Szent László Napok zárónapjára a váradi várba.

Hiszen az évtizedek során 97 magyarországi és 24 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 39 – olykor többször, több változatban is kiadott – album. Erkel színházi és sportcsarnokbeli koncertjeiről (és videóiból) fél tucat DVD készült. Diszkográfiája szerint 457 hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait.

Főbb lemezei a Volt egyszer egy lány (1969), a Szerelem (1970), a Kis virág (1971), az Élünk és meghalunk (1972), a Jelbeszéd (1973), a Konczert (1984), a Fordul a világ (1988), a Miénk itt a tér (1996) és az Egyszerű ez (2006) című verslemez. Számos filmben is szerepelt, mint például az Ezek a fiatalok, a Szevasz Vera, a Bűbájosok és a Koncert.

Művészetének elismeréseként 1977-ben Liszt Ferenc-díjat, 1989-ben érdemes művész címet, 1992-ben Kazinczy-díjat, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1999-ben Huszka Jenő-díjat, eMeRTon-díjat, 2000-ben Maecenas-díjat kapott, majd a Hungaroton Records hanglemezkiadó Életmű-díjával ismerték el, s az Arany Zsiráf díjkiosztó gálán ugyanilyen elismerést vehetett át. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „a népszerű zene progresszív formáit a magyar és nemzetközi kultúra legjobb hagyományaival sikerrel ötvöző, maradandó értékeket létrehozó fáradhatatlan munkásságáért”. Ugyanabban az évben Pro urbe Budapest díjat és Prima Primissima-díjat is kapott.

A 2013-ban elkészült Tündérország című lemezén 12 új dallal és korábbi felvételeken nem szereplő dalaival jelentkezett. 2015-ös tavaszi koncertturnéja után augusztusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adott koncertet.

2015-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott, és életművéért átvehette a Gundel Művészeti Díjat. Göncz Árpád temetésén 2015. november 11-én a Ha én rózsa volnék dalával búcsúztatta a néhai köztársasági elnököt.

Nagyváradon utoljára 2004. december 5-én lépett fel erdélyi koncertturnéja utolsó állomásaként.

(Forrás: MTI)

, , ,

Republic-koncert: berepül a bálna a nagyáradi várba

Talán nincs még egy olyan együttes, amely annyi slágert adott volna a magyar könnyűzenének, mint az 1990 óta töretlen népszerűségnek örvendő Republic zenekar. A magyarországi formáció több ízben is járt már Nagyváradon, június 25-én (szombaton) 21.00 órától pedig a Szent László Napok színpadán csapnak a húrok közé.

Kicsik és nagyok, gyermekek és szülők egyaránt ismerik a feledhetetlenné vált Republic-sorokat: a Repül a bálna, vagy épp a 16 tonna című slágereken generációk nőttek fel, a zenekar pedig Bódi László „Cipő” 2013-ban bekövetkezett tragikus halála után is megtartotta régi fényét és népszerűségét. A zeneszerző és szövegíró halála után a zenekar tagjainak többsége úgy döntött, hogy Republic 67 néven továbbviszik a Republic zenei örökségét. Tóth Zoltán gitáros-dalszerző viszont ebben a formációban már nem kívánt részt venni, így kilépett az együttesből, helyére pedig Halász Gábor, korábbi állandó közreműködő lépett. A számos zenei díjat, arany- és platinalemezt maga mögött tudó formációban jelenleg négyen játszanak: Nagy László Attila – dob, Patai Tamás – gitár, Boros Csaba – basszusgitár, ének, Halász Gábor – gitár, vokál.

A Republic számára természetes volt az évi száz-százötven fellépés, így lettek az egyik legtöbbet koncertező zenekar az országban. Hagyománnyá vált március 15-i koncertjük is. Cipő kétszáznegyven dalt írt a zenekarnak, de szerzeményeit Koncz Zsuzsa és Halász Judit is énekelte.