Könyvbemutatók a Szent László Napokon

A 4. Szent László Napok helyszínén, a nagyváradi várban felállított Könyv-Vár elsősorban az irodalmi és történelmi könyvek szerelmeseinek kedvező programokkal várja az érdeklődőket. Könyvbemutatókra, író-olvasó találkozókra egyaránt sor kerül, de a tágas pavilonban a legújabb kiadású köteteket is beszerezheti a könyvbarát közönség.

A KÖNYV-VÁR PROGRAMJA

• Június 24., péntek

12 óra

Benkő László: Szent László – A lázadás parazsán

A kiadvány azoknak az olvasóknak szól, akik szeretnék megismerni László királyunk életének első szakaszát. A majdani szent király fiatal, tudásra szomjazó hús-vér emberként jelenik meg benne, erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. Benkő László lendületes történetvezetése egyszerre lebilincselő és széleskörű ismereteket nyújtó, és ahogy az író regényeiben megszokhattuk, rendkívül tárgyilagos.
Benkő László: Szent László – A korona ára
A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig.

16 óra

Staféta – diáktudományosság a Partiumban

A könyvet bemutatja: dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Kutatóintézet igazgatója.
A 2015-ben megalakult Partiumi Területi Kutatások Intézete, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem Modern Nyelvek Tanszéke 2016 januárjában tehetséggondozó programot hirdetett egyetemisták számára. Első lépésben tudományos publikációs lehetőséget biztosítanak azon diákok számára, akik a Partium Keresztény Egyetemen tanulnak és szívesen beleízlelnének a tudományos munkába, vagy más egyetemek diákjai, de kutatási területük a Partiumhoz, mint történelmi nagyrégióhoz kapcsolódik. A meghirdetett pályázat sikeres volt, 20 cikket jelentettek meg a 2016-os kötetben. A program sikerére való tekintettel, idéntől rendszeres megjelenést biztosítanak és az arra érdemeseknek átadják a stafétát..

• Június 25., szombat,

10 óra
Jubileumi naptárbemutató és kiállításmegnyitó

Balázs D. Attila író 20., saját szerkesztésű naptárának, a 2017-es Nagy Magyarország Anno-nak és a Torockó és környéke régi képeslapokon című kötetének bemutatását a Szent László és Nagyvárad régi képeslapokon című kiállítás megnyitója követi.

Balázs D. Attila évek óta szerkeszti a Százszorkép Kiadó népszerű erdélyi és felvidéki naptárait. A nagyváradi születésű szerző mindemellett régi képeslapokon keresztül mutatja be Erdély fontosabb városainak történetét. A Torockó környékét bemutató album az eddig felkutatott legrégebbi képeslapokat mutatja be a térségből a szerző, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár és a Zempléni Múzeum gyűjteményének a segítségével. A lapokhoz érdekes, ám kevésbé ismert korabeli szövegek is kapcsolódnak 100 éves útikönyvekből, s már-már elfeledett történelmi munkákból. A helyenként felnagyított, dokumentum értékű régi felvételek között megtalálható a legelsőnek mondható 115 éves Torockó vidéki képeslap is.

12 óra

György Attila író köteteinek bemutatója

Harminchárom

György Attila harminchárom részből álló regénye harminchárom nemzedék, harminchárom férfi rövid történetének füzére; nem egymást követő nemzedéké, hanem – egy-két kivételtől eltekintve – a nagyszülőké és az unokáké, tehát minden második generációé. A könyv nem regény, hiszen változatos műfajú, hosszabb-rövidebb szövegek (önéletrajzok, levelek, önállóan is érvényes novellák, visszaemlékezések, naplójegyzetek) láncolata, ami változatossága ellenére rendkívül egységes, rövid, tömör, nemegyszer szegényesnek tetsző mondatai ellenére nagyon színes, magával ragadó olvasmány – mondja róla L. Simon László költő.

Bestiarium Siculorum

A bestiárium a középkorban volt divatban, tulajdonképpen mesés állatkönyv, amelyben valóságos és képzeletbeli állatok fantasztikus tulajdonságairól van szó. A huszadik században sokan kísérleteztek a bestiáriummal, legizgalmasabban Jorge Luis Borges A képzelt lények könyvében, amely bizarr dokumentuma az emberi művelődéstörténetben és az ettől elválaszt¬hatatlan legendákban, mitológiákban feltűnő képzelt állatoknak, szörnyetegeknek. A kötetben bemutatott a 24 különleges állatfajta mögött komoly társadalomkritika húzódik meg.

16 óra

Molnár János Most és mindörökké című kötetének bemutatója.

A könyvet méltatja dr. Szász László, a Károli Gáspár Református Egyetem irodalomtörténeti tanszékének nyugalmazott egyetemi docense.

Molnár János regénye napló formában íródott. A bűn-bűnhődés-büntetés alapkérdései kapcsán olyan dilemmákat is feszeget, mint az, hogy a sors vagy Isten szava irányítja-e az életünket. Az elbeszélő-főhős foglalkozása szerint útépítő mérnök, „civilben” istenhívő, az egyház ügyeiben járatos gyülekezeti tag, elmélyülten gondolkodó, a világ és az egyház ellentmondásaival viaskodó erkölcsi ember. Ebben a minőségében figyeli maga körül az eseményeket, a regény pedig ezáltal a vidéki Magyarország – a jelenig kinyújtózó – közelmúltjának széles szociális térképét is megrajzolja.

18 óra

Érték- és lélekmentés: Csinta Samu köteteinek bemutatója

Épített és lelki örökségünk azonosítása, megőrzése és „közhírré tétele” képezi Csinta Samunak az elmúlt másfél évben megjelent könyvei témáját. Az Erdély újranemesítői című, 2015 tavaszán megjelent könyvében erdélyi arisztokrata családok leszármazottait „fedezte fel”. Azokat, akik igyekeznek életet lehelni a részben vagy egészben visszakapott családi örökségbe, fokozatosan újra az erdélyi társadalom részévé válni. A lélekmentő című, Kallós Zoltán néprajzkutató első kilencven évével foglalkozó könyve nemcsak a magyar szórvány tárgyi és lelki kincseit igyekszik felleltározni, hanem arra a tevékenységre is fókuszál, amely a Mezőség kallódó magyarságának nyújt talán utolsó mentőövet. A Plakátballada című könyvében Csinta Samu a közelmúlt történelmében kalandozik, olyan háromszéki diákok bátorságának állít emléket, amilyenre csak ritkán akadt példa a Ceaușescu-érában.

• Június 26., vasárnap

11 óra

Beszélgetés Tóth Ágnes nagyváradi költővel ABC parádé című kötetéről.

Tóth Ágnest nem szükséges bemutatni a nagyváradi közönségnek. A különösen a gyerekek körében népszerű költőnő a Várad Kulturális Folyóirat kiadásában megjelent Ábécé-parádé című kötetét mutatja be a Szent László Napok keretében, melyet Kovács Klaudia reklámgrafikus illusztrált. A kötet az ábécével ismerkedő, iskolakezdő gyermekeknek nyújt segítséget a maga játékos, rímbe szedett, színes képekkel illusztrált formájában.

14. óra

Aniszi Kálmán Csillagösvényeken. Életutak a változó időben

A szerzővel Dénes László újságíró beszélget, és felolvasás is lesz a műből. Az interjúkötetben különböző tájakról származó költők, írók, képzőművészek, színházi szakemberek, politikusok, publicisták, jogászok, levéltárosok, irodalomtudósok szólalnak meg. „Ha nem csak végiglapozza, hanem elmélyül az olvasó ebben a gondolatgazdag könyvben, ámulva tapasztalja, hogy az erdélyiség kisugárzó ereje olyan nagy, hogy vonzásterében átlényegülnek a magyarhoni művészek is… Nem mindegy, mihez kezd a kitelepülő önmagával, tehetségével, energiáival. Ha ott folytatja a munkáját, ahol abbahagyta, akkor az össznemzeti értékek »termelője« marad. S ha ráadásul hazajáró lélek, ha intuícióval, érzelmi hevülettel, okos logikával hídépítő lesz, ha a szétszaggatott országrészek szellemi összeillesztésén dolgozik, akkor enyhül a kínzó lelkiismeret. Mert nem hagyja érintetlenül a lelket az óhaza” – fogalmaz Hegedűs Imre János irodalomtörténész a Hitel folyóiratban megjelent recenziójában.