A képíró Zórád – Kiállítás a művész irodalmi illusztrációból

Ezzel a címmel nyílt tárlat a június 18–26. között megszervezett Szent László Napok keretében vasárnap 18 órától a nagyváradi várban kialakított galériában. Mint Zatykó Gyula, a rendezvénysorozat főszervezője az egybegyűlteknek elmondta, a Zórád-örökösök két évvel ezelőtt keresték meg a szervezőket, hogy kiállítanák a hagyatékot Nagyváradon is. Tavaly azonban nem jöhetett létre a tárlat, mivel a kulturális fesztiválnak otthont adó vár még felújítás alatt állt, de idén megfelelő feltételeket tudtak teremteni a Zórád Ernő életművébe széleskörű betekintést nyújtó tárlat anyagának. Régi Fülesek, grafikák, akvarellek, reprók és tájékoztató panelek között elevenedik meg a művész gazdag és sokszínű életműve.
Mint a kiállítást felvezető Dénes László újságíró is hangsúlyozta, Zórád Ernőt (Balassagyarmat, 1911. október 16. – Budapest, 2004. április 8.) a Fülest rendszeresen lapozgatóknak és a képregény-kedvelőknek nem kell bemutatni. A „Precíz Bohém” ugyanis egyszerre volt képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista és iparművész. Saját elmondása szerint a képregény műfaját eleinte utálta és lenézte, kényszerűségből kezdett vele foglalkozni; mégis, miután felismerte, hogy „a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja”, annak talán legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselőjévé vált, nagy szerepe volt a művészi értékű képregény kialakításában.
Zórád a második világháború után kezdett a sajtóban dolgozni, 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, ahol kezdetben címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ezt a munkáját egyáltalán nem tartotta sokra (mint mondta, „minden utálatom meglátszott rajta”); jelentősége abban áll, hogy ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.
A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetou-t is újrarajzolta); ezek a füzetek – jobbára szintén irodalmi adaptációk és történelmi képregények – ma a gyűjtők féltve őrzött kincsei. Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.
Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás Magyarországon és külföldön egyaránt.
Akvarelljein megelevenedik ugyanakkor a régi Tabán, és mint a váradi kiállításon is kuriózumként elhangzott, a lebontás után alkotta újra Buda bohém környékének milliójét, a rendkívül életmű alkotásokból pedig ízelítőt kaphatnak azok, akik június 26-áig ellátogatnak a galériába. Június 20–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között 11 órától 18 óráig tekinthető meg a kiállítás.