Beszámoló a Szent László Napok pénteki napjáról

A Szent László Napok hetedik napjának „főszereplője” elsősorban a hőség volt, de rengeteg ismert és elismert előadó tette tiszteletét a nagyváradi várban kialakított tágas helyszínen.
A pénteki programkínálat számos érdekességet tartogatott a történelem szerelmeseinek: Nagyvárad ipartörténetébe nyerhetett betekintést, aki ellátogatott a Nagyvárad kövei: előadás a város ipartörténetéről, téglagyártásáról című előadásra, délben pedig Benkő László író mutatta be Szent Lászlóról és más történelmi személyiségekről szóló könyveit.
Dr. Fleisz János történész rövid áttekintését adta Nagyvárad ipartörténetének, Komáromi Ernő, helyi lakos pedig pecsétestégla-gyűjteményét mutatta be. A frissen felújított vár konferenciatermében megszervezett eseményen kiderült: az 1900-as évek elején a történelmi Magyarország egyik legfejlettebb ipara működött Szent László városában, s ennek egyik bizonyítéka Komáromi több mint 50 darabot számláló gyűjteménye is. „A pecsétestégla hungarikumnak számít, hiszen az ismert leletek több mint fele magyar területekről származik, a téglagyártást vizsgálva pedig hűen rekonstruálható Nagyvárad fejlődése” – hangzott el az eseményen.
Benkő László, szombathelyi születésű író történelmi témájú könyveit ismertette, különös tekintettel a Szent Lászlóról eddig megjelent két műre, valamint említést tett az előkészületben lévő harmadik kiadványról is. Benkő elmondta: a műfaj megköveteli az alapos dokumentálódást, s feladatának tekinti, hogy a sokszor száraz, tudományos kutatási eredményeket olvasmányos formában közvetítse a szélesebb közönség felé.
Sokan voltak kíváncsiak a péntek reggeli sétára a Rulikowski temetőben, ahol Farkas László mutatta meg az érdeklődőknek, hol nyugszanak Nagyvárad neves szülöttei. Az első állomás természetesen a temető névadójának, a lengyel származású Rulikowski Kázmérnak a sírja volt – a szabadságától megfosztott nemzet hős fia, aki mint orosz dzsidáskapitány átállt a magyar forradalom mellé, ezért 1849. augusztus 28-án a Bóné kút mellett kivégezték. Ott is temették el, de később a váradiak díszsírhelyre temették az újonnan megnyitott köztemetőbe, ami a nevét is viseli. Alig valamivel fennebb, átellenben nyugszik Rimler Károly, Várad leghosszabb ideig tisztségben lévő polgármestere, aki olyan fejlettségre emelte városát, ami az akkori időkben a monarchia nagy városaival versenyzett.
Sulyok István református lelkészt, egyházi írót háromszor választották meg Trianon után alakult Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének (1921, 1926, 1939), a román hatóságok azonban egyszer sem járultak hozzá beiktatásához. A Rulikowski temetőben nyugszik Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is. A temetőlátogatók megtudhatták ugyanakkor azt is, hol nyerte el végső nyugalmát Soós István, Rimler Károly méltó utóda, aki a gettósítást nem volt hajlandó megvalósítani, így inkább lemondott. Tabéry Gézát nem csak a váradiaknak nem kell bemutatni. Árvay Árpádról is sokan tudják, hogy író, újságíró, országgyűlési képviselő volt, Fény gyúlt a toronyban címmel pedig riportkötetet írt a magyar hatalomátvétel első napjairól Nagyváradon. Ötvös Béla szintén író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó minőségében vonult be a várostörténetbe.
Vasárnap 12 órától Farkas László ismét körbevezeti az érdeklődőket a sírkertben. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, jelentkezni a várban található információs pontnál lehet.
A Szent László Napok keretében a nagyváradi várban felállított Könyv-Várban mutatták be a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő Partiumi Kutatóintézet Staféta – diáktudományosság a Partiumban című periodikáját. Dr. Pálfi József, az egyetem rektora köszöntötte az érdeklődőket, aki örömének adott hangot, hogy a hét folyamán több alkalommal is bemutatkoztak a PKE hallgatói, és biztató a jövőre nézve, hogy a diákok aktívak a képzőművészetben, és – mint ahogy a jelen kötet is mutatja –, a tudományos munkában is. Dr. Szilágyi Ferenc egyetemi oktató, a Partiumi Kutatóintézet igazgatója arról szólt, hogy a Partium régiónak szüksége van egy egyetemre, amely az oktatásban és a kutatásban is aktív szerepet tölt be. Azt is megtudhattuk, hogy a kutatóintézetnek rengeteg ötlete van, ezek megvalósítása és támogatása egyedül a kérdéses. A jelenlegi kötet 23 hallgató munkáját mutatja be, egy olyan kötet, amelyet jó kézbe venni, és mint a stafétát, tovább lehet adni.
Nem mesélte, hanem a részt vevő gyerekekkel és felnőttekkel játszatta el Mátyás király és az okos lány történetét Róka Szabolcs Tinódi-lant díjas énekmondó. A bátor fiúknak, lányoknak és szülőknek, akik péntek délután mesét látni-hallani látogattak el a Szent László Napokra, más dolguk nem is volt, mint magukra ölteni a szerepükhöz illő ruhadarabokat, és a mesemondó után ismételni a szöveget, így elevenedett meg a történet a remekül szórakozó közönség szeme előtt. Megtudhattuk, hogy a korsót színéről nem lehet megfoltozni, s még maga a király sem képes a malomkövet kivéreztetni, hogy aztán a székely ember megnyúzhassa, s visszaküldje a bőrét Őfelségének.
Róka Szabolcs magabiztosan instruálta az előbb félénk, majd egyre jobban bátorságra kapó néző-szereplőket, akik a mese közepétől már szinte segítség nélkül szavalták a mondandójukat, s bár a csavaros észjárású székely leány – ebben a változatban leányok – tréfás megoldásaitól néha zavarba jöttek, a végére mindenki gazdagabb lett egy élménnyel, no meg egy-egy cukorkával. A rendhagyó előadás végén a közönség nehezen engedte el Róka Szabolcsot, aki hálából kicsit muzsikált még nekik, de ezúttal sem előre megírt szöveggel dolgozott, hanem a gyerekek aznapi élményeit foglalta énekbe.
Hangulatos, néptáncelőadásokkal tűzdelt divatbemutatót is megnézhettek a Szent László Napokra pénteken kilátogatók, a Múltból élő jelen. Hagyományaink újragombolva című eseményen a 21. századi viselésre alkalmas, népies és polgári stílusjegyeket magukon viselő ruhákat a nagyváradi Borbarátnők vonultatták fel.
Elsőként a váradi Csillagocska együttes lépett színpadra, akik székely népviseletben felcsíki táncokkal szórakoztatták a nagyérdeműt. Ezt követően ismerhettük meg a székelyudvarhelyi Erzsó szalon kreációit. Kiderült, a hétköznapi viselésre alkalmas ruháktól a kiskosztümökön át az estélyikig minden alkalomra készítenek jellemzően magyaros ruhákat, de a kislányok számára is gyönyörű ruhácskákat varrnak, és a férfiak körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Bocskai viselet is megtalálható kínálatukban.
A sóvidéki táncokból álló kis összeállítással is meglepte a néptáncegyüttes a közönséget, majd a szintén székelyudvarhelyi Helvien cég ruháiban gyönyörködhettek az egybegyűltek. Igényes ruhákat láthattunk, polgári és hagyományos stílusjegyekkel, és természetesen nem hiányoztak a gyönyörűbbnél gyönyörűbb menyasszonyi ruhák sem. Az est kalotaszegi táncokkal zárult, a Csillagocska együttes pedig hatalmas sikert aratott fellépésével.
A várban az állandó programok – kiállítások, kézművesvásár, könyvvásár, gyermekprogramok, kaktuszkiállítás és sok egyéb meglepetés – várják az érdeklődőket, a hőséggel szemben pedig a vár hűvőös terei nyújtanak menedéket.
Az estét a Milagro Santana Tribute Band Hungary és az Ismerős Arcok koncertje zárta.
Végül egy fontos hír: a várban, a színpadi kivetítőn is meg lehet majd nézni a Magyarország–Belgium Európa-bajnoki nyolcaddöntős mérkőzést: vasárnap 22 órakor, Koncz Zsuzsa és vendége, Bródy János koncertje után magyar kommentár mellett (M4) szurkolhatunk a nemzeti tizenegynek. Hajrá Szent László Napok, hajrá magyarok!
A 4. Szent László Napokról részleteket, illetve számos érdekes információt találnak az esemény honlapján (www.szentlaszlonapok.ro), Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/NagyvaradiMagyarNapok), valamint a Festiv App mobilalkalmazásban. A helyszínen pedig ingyenes programfüzet is várja az érdeklődőket.