Évről évre több váradi és környékbeli – határon innen és túlról – vevő a Szent László Napok által kínált eseményekre, egyre többen érkeznek Nagyvárad családi és kulturális fesztiváljára, így az Európa-bajnokság és a kánikula ellenére is sikeres fesztivált zártunk – vonta meg az idén immár negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok mérlegét a szervezők csütörtöki, a Bodega romkocsmában megtartott sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula főszervező rövid köszöntője után Mihálka Melinda programigazgató.
Mint részletezte, az egyértelműen kijelenthető, hogy az idén kilenc naposra nyúlt fesztiválra többen látogattak el, mint a valamivel rövidebb tavalyi Szent László Napokra, mint ahogy az is egyértelmű, hogy a legtöbben a szombati Republic-koncertre, illetve Koncz Zsuzsa és Bródy János vasárnap esti fellépésére voltak kíváncsiak, miközben péntektől vasárnapig folyamatos pezsgés volt a várban.
Miután tavaly még a vár jó része felújítás alatt állt, idénre kétharmadával megnőtt a szervezők rendelkezésére álló tér, ezt sikerült is belakni, így a tömeg szétoszlott, és sehol sem volt zsúfoltság. „Aminek különösen örülünk, hiszen a tavaly a még felújítás alatt álló részek miatt jóval kevesebb tér volt, így jóval kevesebb helyen kínálták az ételt és a sört, ami miatt sokan panaszkodtak a sorokra. Az idénre ezt sikerült megszüntetnünk” – mutatott rá Mihálka Melinda.
Hozzátette: a kibővült térnek köszönhetően ugyanakkor sokkal nagyobb hely állt a rendelkezésre a kézműves-standok elhelyezésére, így több, szám szerint 42 kézműves kínálhatta portékáit, a forgalomra pedig senki nem panaszkodott.
„Az idén első alkalommal bevezetett FestivApp mobilalkalmazás is sikertörténetként indult, főként a fiatalok körében tapasztaltuk azt, hogy máris átvette a programfüzet helyét. A rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatok szerint 1261 esetben segítette ki a programok iránt érdeklődőket az Android, illetve iOS okostelefonokra letölthető applikáció” – avatta be ugyanakkor a sajtó képviselőit a fesztivál programigazgatója.
Tőle tudjuk azt is, hogy kilenc társszervező és huszonhat partnerszervezet segítette a szervezők munkáját.
Ha programcsoportok mentén összesítünk, akkor egyértelműen a gyerekeknek szervezett események örvendtek a legnagyobb sikernek, hiszen a Bethlen Gábor Alap segítségével számtalan programpont között lehetett válogatni, panasz pedig csak arra volt, hogy több érdekes rendezvény időpontja esett egybe.
„A hőség ellenére is sok gyerek, család megfordult a várban. És emlékezzünk vissza, ez is volt a célunk” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Nagy József Barna programszervező, megköszönve egyúttal minden résztvevőnek és mindenkinek, aki segített tető alá hozni a számtalan gyermekprogramot.
Többek között a gyerekeket célozta meg az idén első ízben megszervezett Vártájfutás is, a tapasztalatokról König Péter, az Ady Endre Gimnázium Sportklubjának vezetője számolt be az egybegyűlteknek. „Egyszerű, mégis új dolognak” nevezte a vártájfutást, hiszen a tájfutásnak ugyan hagyománya van Nagyváradon, a várat azonban csak most kezdik „feltérképezni”, pedig a sportklub tájfutói futottak már a budai, a belgrádi vagy a vajdhunyadi várban is. Idén különböző korosztályokból összesen 67-en csatlakoztak a kezdeményezéshez, König Péter megígérte, jövőre is ott lesznek a Szent László Napokon.

Mint Zatykó Gyula ismételten kiemelte, a fesztiválon idén hangsúlyos szerepet kapott a kultúra, a felvezető hét során több kiállítást is megnyitottak, amelyek folyamatos érdeklődésnek örvendtek, és jó tapasztalataik voltak a Könyv-Várral is. Ennek kapcsán Nagy József Barna elmondta, hogy a hőség ugyan erre a programpontra is alaposan rányomta a bélyegét, ám a könyvsátorban kínált és bemutatott könyvek széles skálájának betudhatóan nagy volt a mozgás a Könyv-Várban.
Nagy József Barna egyúttal arra s kitért, hogy idén a vártnál többen jelentkeztek a Biharkeresztesre tartó kerékpártúrára. „Jövőre is megismételjük, mint ahogy a Szent László Napok szociális jellege is hangsúlyos marad” – szögezte le a szervező, emlékeztetve a sajtó képviselőit, hogy a gálospetri és a székelyhídi gyermekotthonban élő gyerekeket idén elhozták a várba, ahol a Szent László Napok szervezői és önkéntesei az Össznépi örömfőzés keretében főztek számukra.
Utóbbi esemény kapcsán Tőtős Zsuzsa a szervezők nevében elmondta, összesen kilenc csapat készített különféle, finomnál finomabb falatokat, díjat, különdíját pedig mindenki kapott, hiszen vagy az ízesítéssel vagy a tálalással, de mindenkinek sikerült belopnia magát valamivel a zsűri szívébe.
Évek óta népszerű programpontja a Szent László Napoknak a Nagyváradról elszármazottak találkozója, idén sem volt ez másként, a világ különböző sarkaiból érkező váradiak előtt pedig a szintén elszármazott Boros Zoltán tévés szerkesztő szervezésében olyan neves zenészek is felléptek két beszélgetés között, mint AG Weinberger vagy Trifán László. A legtávolabbról érkező elszármazott idén a melbourne-i tél elől menekült, és megkapta cserébe a váradi kánikulát.
Nagy népszerűségnek örvendett a Borbarátnők által megszervezett hagyományos ruhabemutató is, aminek keretében a Csillagocska néptáncegyüttes különböző vidékek táncaiból és viseletéből nyújtott ízelítőt. És nagyon sokan voltak kíváncsiak a bolíviai börtönöket megjárt Tóásó Előddel tartott beszélgetésre is.
A nagy melegben pedig jól fogyott a sör – tudtuk meg György-Csáki Istvántól, a társszervező Bodega romkocsma tulajdonosától, aki egyúttal arról is beszámolt, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy minél több helyen tudjanak csapolni, hogy ne alakulhassanak ki sorok. „Remélem helytálltunk” – mondta, amire Zatykó Gyula főszervező leszögezte, „rendkívüli módon”.
A várfalon belül és kívül szervezett sétákon is nagyon sokan ismerkedtek Nagyvárad nevezetességeivel. Volt temetőlátogatás, le lehetett menni a székesegyház kriptájába – amiért a Vártemplom használata mellett külön köszönetet mondtak a szervezők a római katolikus püspökségnek –, illetve Moldován Gellért Lajos idegenvezetésével városnéző séta is volt, aminek keretében fel lehetett menni a városháza tornyába is. Az egyik ilyen sétán egyesült államokbeli turisták is csatlakoztak a csoporthoz, a séta végén gyönyörűnek nevezték a várost, ami szerintük igazi gyöngyszem lehetne, ha felújítanák a sok leromlott állagú műemlék épületet – mesélte el a túravezető.
A Szent László Napok keretében ugyanakkor jelképes egy lejes belépő ellenében a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány jóvoltából látogatható volt a Darvas-la Roche villa is, a várbeli sétákat pedig ezúttal a Várgondnokság szervezte.
Farkas László eseményszervező arról számolt be, hogy míg az első látogatáson többnyire idősek, a másodikon már többnyire fiatalok vettek részt, jövőre pedig eleget téve kéréseiknek, lehet egy séta az izraelita neológ temetőbe, illetve felkereshetik a Rulikowski temetőben nyugvó 20. századi nevezetességek sírhelyét is.
„Méltán lehetünk büszkék arra, hogy Jankovics Marcell rendező Szent Lászlóról készülő dokumentumfilmje világi vonatkozásaihoz a Szent László Napokról forgat dokumentumfilmet” – emelte ki Zatykó Gyula.
A főszervező ugyanakkor köszönetet mondott az önkénteseknek. Mint az önkéntesek koordinátora, Székely Betty beszámolt, a negyedszáz önkéntesnek alig kedden értek véget a Szent László Napok, és hamarabb el is kezdődtek, ők segédkeztek egyebek mellett az infósátorban, de az ő kezük munkáját dicsérik a különböző standok, illetve minden más, amit látni lehetett, illetve nem lehetett látni, hiszen a szemét eltakarításából is kivették részüket.
Zatykó Gyula ugyanakkor köszönetet mondott a támogatóknak, köztük a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Bethlen Gábor Alapnak, az OTP Banknak, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-nek, és mindenkinek, aki hozzájárult, hogy idén is sikeres Szent László Napokat tudhassunk magunk mögött.

Véget ért a negyedik Szent László Napok. A tegnap esti izgalmakat fokozta, hogy kisorsoltuk a nyereményjátékunk nyerteseit. Nagyvárad kulturális fesztiváljának további sikeréhez nagyon sokan hozzájárultak támogatói karkötőink megvásárlásával. És mint ígértük, nagylelkűségüket megháláljuk. Vasárnap esti sorsolásunkkor a zöld karkötők közül a 607-es, a narancssárga karkötőt megváltók közül a 454-es, a lila karkötők büszke viselői közül pedig a 8-as sorszámú bizonyult nyerőnek.

Mint ismert, a lila karkötőkkel kerékpárt, a narancssárgával egy magyarországi wellness-hétvégét, a zöldekkel pedig kétszemélyes belépőt lehetett nyerni a kolozsvári Untold fesztivál augusztus 4-ei, csütörtöki napjára vagy kétszemélyes, négynapos kempinges bérletet a torockói Double Rise fesztiválra.
A nyereményekért a Fő (Republicii) utca 45/1 szám alatt lehet jelentkezni hétköznapokon 9 és 16 óra között. Érdeklődni a 0259/220-126-os telefonszámon lehet.

Vasárnapra enyhült a kánikula, és zápor is hűsítette a felforrósodott levegőt, így az addig a nézőcsúcsot tartó előző naphoz képest is többen látogattak ki a nagyváradi várba a 4. Szent László Napokra. Nagyvárad kulturális fesztiválján az utolsó napon is hangsúlyos szerepet kaptak a családok és a gyerekek, és – mint este kiderült – volt leánykérés is.
A baráti beszélgetések zöme természetesen már reggeltől az esti futball-mérkőzésről szólt, amit ezrek követtek figyelemmel a nagyszínpadon elhelyezett kivetítőn. Bár a kézműves termékek az előző napokhoz hasonlóan szépen fogytak, a többek között székely és magyar zászlókat árusító standnál egész nap sorok álltak, mindenki gőzerővel készült az esti meccsre.
Koncz Zsuzsa és Bródy János nagy sikerű esti koncertje előtt Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője mondott köszönetet a szervezői csapatnak, a támogatóknak, a szponzoroknak, az önkénteseknek és nem utolsó sorban a résztvevőknek, akik az elmúlt napokban bebizonyították, példaértékű méltósággal tudnak ünnepelni. Rövid beszédét azzal zárta: hajrá magyarok, hajrá Nagyvárad!
A fellépés időpontját egyébként egy órával előbbre hozták a szervezők, amikor kiderült, hogy a nemzeti tizenegy első helyen kijutott az Európa-bajnokság nyolcaddöntőjébe, mint ahogy egy órával előbb lépett fel a Pribojszki Mátyás Band is.

A vasárnapi nap sztárvendége volt Palya Bea is, aki ezúttal gyerekdalokkal érkezett nagyváradra. Altatok – ez a szójáték lett az altatókat tartalmazó albumának címe. Az altatás ugyanis a kisgyerekes szülő egyik leggyakoribb és sokszor legnehezebb feladata. Az altatóknak olyanoknak kell lenniük, hogy összekössék „a kintet és a bentet”, a születés előtti világ nyújtotta biztonságot éreztessék a külvilágba éppen csak belecsöppent kisbabával.
Az eső miatt ugyan többször is újratervezték a nagyváradi koncert helyszínét a szervezők, végül a közönség, a zenészek és a hangszerek védelmében a várpincében kapott helyet Palya Bea és Gerzson János kettőse.
A művésznő jól ismert kisugárzásával pillanatok alatt hatalmába kerítette a kicsikből és nagyokból álló közönséget, sokszor megénekeltetve őket, a legkisebbek pedig táncra is perdültek a szűkös helyen. Nemcsak az altatókkal, hanem széles repertoárjának más darabjaival is elvarázsolta az egybegyűlteket, elsősorban gyerekeknek szóló dalokkal, mégis, ahogy ő fogalmazott, sokkal inkább családi, mintsem gyermekkoncert volt ez. Bár az időjárás nem volt kedves az előadókkal és a koncertre érkezőkkel, a muzsika és a hangulat bőven kárpótolt ezért a hiányosságért.

A városalapító Szent László királyról és a köré szövődő legendákról tudhattak meg többet azok a gyerekek, akik szombaton kora délután meghallgatták Gál Péter zamárdi művelődésszervező, önkormányzati és egyházközségi képviselő meséjét a vár Aranyos-termében. A Pogányhavasról a Szépvízre – Szent László a Gyimesekben című előadáson a résztvevők is segíthettek a történet elmesélésében, közben pedig megtudhatták, hogy hogyan védték a határokat a csángók a Gyimesben, hogyan „csángattak”, ha jött az ellenség, miből készültek a lármafák, és hogyan győzte le a pogányokat világteremtő küzdelemben, táltos paripáján Szent László.

Aki pedig még jobban el szeretett volna merülni a legendák világában, az a vár belső udvarában próbálhatta ki a Székelyföldi Legendárium társasjátékot, amelyen figurák helyett ő maga lépegethetett a Székelyföld varázslatos meséi között, a strandlabda méretű dobókocka iránymutatásai alapján.

A gólyalábakon lépegető ló hátára is felülhettek a vállalkozó szellemű gyerekek a kiskunfélegyházi Langaléta Garabonciások gólyalábas előadásán a vár belső udvarában. A „kurtalábú közönség” nehezen kapott bátorságra, de nemsokára a legvakmerőbb gyerekek kipróbálhatták, milyen a lóra fel- és lerepülni, gólyalábakon lovasmutatványban részt venni, vagy éppen „bio-körhintává” válni a langaléta gólyalábas kezében. A bátrabb felnőttek is részt vehettek a játékban: rövid próbálkozás után sikerült pusztán delejes tekintet segítségével földre fektetni a mindaddig makacskodó „lovat”, egy másik vállalkozó pedig azt is megengedte, hogy az egyik garabonciás nyíllal lelője a fejéről a kalapot – bár ez utóbbi mutatványhoz egy, a kalapra erősített zsinór hathatós közreműködésére is szükség volt.

Királyfiakat és királylányokat vártak szombat délelőtt a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző szakának oktatói és hallgatói az Aranyos-terembe. Az ügyes kezű gyerekek megtanulhatták, hogyan készítsenek maguknak királyi koronát, a királylányi ambíciókat dédelgető kislányoknak pedig a frizuráját is elkészítették Borbás Andrea és Debrenti Edit tanárok és a pedadgógushallgatók. A nagyobb óvodások és kisiskolások újságpapírból, színes papírból virágot, saját készítésű ügyességi játékot, könyvjelzőt, fonalból betűtündéreket vagy pillangókat készíthettek.

A szülés körüli hagyományos és modern szerepekről tudhattak meg többet azok, akik meghallgatták a Holdvirág Dúlakör tagjának, Cosma Sonjának az előadását a Kerekítő Baba-mama sátorban. Elsősorban a legkisebbek anyukáit érdekelte, hogyan változott az idők kezdete óta a gyermekszülés módja. Jelentős különbség például napjainkhoz képest, hogy régen a nők soha nem voltak egyedül a szüléskor, mindig ott voltak körülöttük a segítők, de nem is csak akkor, hanem már a várandósság, illetve később, a gyermekágy idején. Ez az a személyes segítői szerep, amely a mai világban egyre inkább kiveszett, és előtérbe kerültek az orvosok, akik azonban inkább betegségként tekintenek a gyermek születésének folyamatára, és gyakran a lehetséges problémákra, szövődményekre összpontosítanak. A szülő nő lelki támogatása nem az ő dolguk, sokszor viszont mégis rájuk hárul, hiszen nincs ki betöltse ezt a szerepet. Ezt a személyre szabott, emberre koncentráló segítői szerepet töltik be a dúlák, akik nem egészségügyi szakemberek, az orvosi oldal tehát nem az ő kompetenciájuk, azonban képesek odafigyelve, beleérzőn végigkísérne a szülés embert próbáló óráit, illetve az azt megelőző és követő időszakot, amikor az anyának a legnagyobb szüksége van a lelki támogatásra.

Az ábécé betűi elevenednek meg Tóth Ágnes ABC parádé című verseskötetében, amelyet a Szent László Napokon is bemutatott, vasárnap délelőtt. A gyerekek körében ismert és szeretett nagyváradi költőnő kedves, ritmikus és dallamos versei játékosan és könnyeden segítenek a kisiskolás korosztálynak megismerni az betűket. „Még az ly-ról is írtam, pedig az nem volt könnyű” – jegyezte meg tréfásan a könyvbemutatón Tóth Ágnes. A versek mellett a kötet azonos fontosságú elemei a színes, plasztikus illusztrációk, Kovács Klaudia nagyváradi képzőművész munkái, aki Tóth Ágnes előző gyerekvers-kötetét, a Macskadombi verseket is képekbe álmodta. Az illusztrátor azt mondta, mielőtt nekifog a rajznak, megpróbál a sorok közé látni, és a szövegben meg sem jelenő részleteket odaképzelni a papírra, mint a gyermek, aki szárnyaló fantáziájával egész kis világot lát a versek köré. Az illusztrációk vegyes technikával készültek, akvarellel és temperával, majd számítógépes utómunka révén nyerték el végső formájukat.
Tóth Ágnes mind az ABC parádéból, mind a Macskadombi versekből szavalt a jelen lévőknek – ez utóbbi kötetben a színekre írt egy-egy verset. A költő kedves történetekben mesélte el, hogyan születtek a versek, például megtudhattuk, hogy egyszer egy üveg régi tinta ömlött a ruhájára, ebből lett a Kék vers, amelyet aztán, hogy „árván” ne maradjon, további színes költemények követtek.

Nagyon sokan voltak kíváncsiak vasárnap délután a bolíviai börtönöket megjárt Tóásó Előd történetére, ő pedig ezt azzal hálálta meg, hogy a legapróbb részletekbe is beavatta nagyváradi közönségét. Igaz, mint mondta, sokat mondana, ha ki merné jelenteni, hogy legalább a felét érti annak, ami körülötte történt. Mint ismert, Tóásót azzal vádolták meg, hogy több társával merényletre készült Evo Morales bolíviai elnök ellen.
Ő azt mondja, filmet forgatni érkezett a dél-amerikai országba, azt se tudta, ki az államfő, világot akart látni, s igazából annyi érdekelte, hogy az országnak van-e tengerpartja. Végül viszont öt éven és tíz napon át ült Bolívia börtöneiben, a túlélés titka pedig elmondása szerint az volt, hogy fafejű székely. Politikai koncepciós eljárásnak tartja az ügyet, s tovább küzd igazáért, nemzetközi fórumokon folytatja a küzdelmet, és kártérítést remél. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e retorziótól, leszögezte: „Nem félek, kiölték belőlem a félelmet”.

Idén is a Szent László Napokon találkozhattak a Nagyváradról elszármazottak, a városhoz ezer szállal kötődő, de immár más országban vagy akár földrészen élők emlékezhettek közösen a Pece-parti városban eltöltött évekre. Amerikából, Ausztráliából és Európa számos országából tértek haza a Szent László Napok idejére azok a nagyváradiak, akik az elmúlt évtizedekben hagyták el szeretett városukat.
Amint azt a fesztivál rendszeres látogatói már megszokhatták, idén is Boros Zoltán filmrendező, zeneszerző, televíziós szerkesztő vezette azt a beszélgetést, melyen kiderült: a Nagyváradról elköltözöttekben még mindig intenzíven él Szent László városának emléke, s amikor csak tehetik, hazalátogatnak ide. A méltán népszerű eseményen ismételten szép számban vettek részt meghívottak és érdeklődők, a kötetlen beszélgetést pedig Trifán László nagyváradi zenész dalai tették még színesebbé.

Délután a világszerte ismert és elismert Mónus József íjász előadására látogattak el a nagyváradiak, s töltötték meg zsúfolásig a vár Veres-termét. A világrekorder beszélt saját motivációjáról, sportolói pályája főbb állomásairól, s külön kiemelte: sikerének legfőbb titka a nemzeti értékek és a történelmi múlt feltétlen tisztelete. Vetítéssel egybekötött előadása után a jelenlévőknek élőben is bemutatta technikáját, s a vár egyik bástyájáról célozva talált el nyilával egy távolba elhelyezett almát.
Mónus kijelentette: a hagyományőrzéshez és az általa választott életformához szorosan hozzátartozik a magyar lobogó és a nemzeti értékek szolgálata és felvállalása.

Aniszi Kálmán szerkesztő, újságíró munkásságáról, és a Csillagösvényeken. Életutak a változó időben című interjúkötetéről is esett szó vasárnap délután a Szent László Napok keretében felállított Könyv-Várban. Dénes László újságíró kérdezte a Nagyváradról elszármazott szerzőt, aki őszintén beszélt Bihar megyei emlékeiről, karrierjének személyes vetületeiről. Aniszi a 90-es években költözött Magyarországra, és hagyta fel korábbi tanári pályáját az újságírásért. A Csillagösvényekben az élet különböző területein tevékenykedő neves interjúalanyait szólaltatta meg. A közönségtalálkozón Meleg Vilmos olvasott fel a szerző műveiből.

Andrejszki Judit és barátai Pannóniának, Magyarországnak ragyogó csillaga… című, Szent László korából származó énekeket és dallamokat felvonultató koncertje gyönyörűen szólt a Vártemplomban.

Szép számban begyűltek az érdeklődők a nagyváradi Szent László Napok keretében megszervezett vasárnap esti sörkóstolóra is. A hűs várpincében tíz féle magyarországi kézműves sör várta az ínyenceket a legvilágosabbtól a legsötétebbig, és egyaránt volt alsó és felső erjesztésű fajta. Mint a söröket bemutató Vásárhelyi István sörgasztronómus, sörblogger hangsúlyozta, a sörkedvelők olyan nedűt is kóstolhattak, amit valószínűleg először és egyben utoljára ízleltek, mivel egyszerre kevés készül, a következő főzéskor pedig már bizonyára nem lesz pont olyan az ízvilág. A sörkóstolót a kulturális fesztivál partnere, a Bodega romkocsma szervezte.

Köszönjük támogatóinknak, önkénteseinknek a munkát, nélkülük nem sikerült volna! Jövőre ugyanitt! Jövőre is mindenkit visszavár a nagyváradi vár!

A Szent László Napok sajtószolgálata

Nem könyvet árul, hanem őrzőket keres hagyományos technológiával nyomtatott Bibliái számára Daruka Mihály, aki tervei szerint nem kevesebb, mint 200 példányt nyomtat a Vizsolyi Bibliából 2017. október 31-ére, a reformáció 500. évfordulójára. A több kilogrammot nyomó köteteket ugyanazzal a módszerrel készíti, mint ahogyan 1589-1590-ben az első ilyen bibliák megszülettek Vizsolyban. A vizsolyi Rákóczi kúriában kialakított nyomdamúzeum vezetője szívesen megmutatja a Szent László Napokra kilátogató gyerekeknek és felnőtteknek, hogyan kell a betűket a hengerrel befestékezni, a kart megtekerni – ebben akár segíteni is lehet -, az elkészült bibliaoldalt pedig haza is lehet vinni.
Daruka Mihály szerint a Vizsolyi Biblia kinyomtatása – másfél év alatt 800 könyv, mintegy 7 tonna papír felhasználásával – igazi nyomdatörténeti bravúr volt, ő pedig céljául tűzte ki ennek a kulturális hagyománynak az átörökítését. A Tőkés László védnöksége alatt folyó munka társadalmi összefogás eredménye: aki a maga és örökösei számára szeretne egy korabeli eszközökkel és technológiával, a Vizsolyi Papírmanufaktúrában készült, kézzel merített rongypapírra nyomtatott Bibliát, 4000 euróval járulhat hozzá annak elkészítéséhez, 79 euróval pedig egy oldal nyomdai előkészítését finanszírozhatja meg.
Aki pedig még nem „nyomdászkodott”, megteheti vasárnap 10 és 13, illetve 15 és 18 óra között

Alig fértek be a gyerekek a terembe szombat délelőtt, a váradi vár évszázados falai nyújtotta hűvösbe, a Szigligeti Színház Lilliput Társulatán előadására. A csillagos eget a földdel, a napot a holddal összekötő égig érő fa és a királylány meséje sokak számára ismert. A Benedek Elek által is újrafogalmazott hagyományos magyar népmesét Lélek Sándor Tibor álmodta és alkalmazta színpadra, és Bíró Böske nemezből és tüllből készült díszleteinek és Trifán László bábjainak segítségével tárult a közönség elé. Az előadást a váradi gyerekek áprilisban láthatták először, s most a Szent László Napokra is elhozták nekik a művészek, Szentpéteri Lenke, Németi Emese, Lélek Sándor Tibor és Varga Imre.